A járművek világításáról röviden és érthetően

2021. október 7.

Ismerje meg a jelenleg használatos fényszóró technológiákat és működésüket. Bemutatjuk, hogy mire kell figyelni a különböző típusok használatánál, hogy minél hosszabb élettartamuk legyen, illetve megosztunk pár érdekességet is. Kellemes olvasást!

  • A jó öreg halogén: mindenki ismeri, mindenki használja, de azért nézzük át, mit is tud!

A halogénlámpa is izzólámpa, a hagyományos izzótól annyiban tér el, hogy az izzószálat kisméretű – többnyire kvarcüvegből készült búra veszi körül, amelyben valamilyen semleges gáz és kis mennyiségű halogén elem (jód, bróm) található. A halogénelemek jelenléte az úgynevezett halogén körfolyamat miatt javítja az izzók fényhasznosítását és élettartamát.

Ami különösen fontos, hogy ezek az izzók érzékenyek a feszültségingadozásra. Sokan indítás előtt már felkapcsolják a világtást, ami idő előtti kiégéshez vezethet a fent említett okok miatt, illetve ez az akkumlátort is jobban terheli. Így ne feledjük, előbb gyújtás, utána világítás!

Ezeknek az izzóknak ezen kívül három nagy hátrányuk van. Az egyik, hogy nem szeretik a rázkódást, a másik, hogy általában 1000 üzemóra után cserére érettek, illetve a harmadik, hogy nehéz foncsort tervezni mögéjük. Ezen felül a fényerejük sem az igazi, így a gyártók új irányokba kezdtek nézelődni, aminek az eredménye lett a HID avagy xenon világítás.

Sokan ismerhetik a jelenséget, amikor éjszaka vezetés közben egyszer csak megjelenik egy kék vakító fény a hátunk mögül, de sokan már nem tudják pontosan mi is okozza ezt, azon kívül, hogy egy fényszóró pár lesz jobb esetben, rosszabb esetben meg egy gömbvillám. Mivel a gömbvillám létezése kellően vitatott ahhoz, hogy egy autós blogon elkezdjük fejtegetni, így ezt most zárjuk is ki.

  • H.I.D – High Indensity Discharge – azaz Magas Intenzitású Kisülés.

Ez a pontos megnevezése. Maga a xenon fogalom pedig abból alakult ki, hogy ezeket az üvegburákat xenon gázzal szokták tölteni. A cikk további részében ezt a megnevezést fogom használni az egyszerűség kedvéért.

A xenon kívülről hasonlóan néz ki mint a hagyományos halogén izzó, kivéve a speciális csatlakozót. A belsejében két elektróda van ami között egy xenon gázzal töltött üveggömb található. A trafó által létrehozott nagy frekvenciájú váltakozó/egyen magas feszültség segítségével egy üvegkamrában két elektróda között ívet hozunk létre, mely létrehozza az önfenntartó gázkisülést. Ezért is nagyon fontos, hogy a hagyományos lámpatestbe nem beépíthető, mert teljesen más a vetítési képe.

A xenon csak bizonyos konkrét frekvenciákon bocsát ki magából fénysugárzást, a többi frekvencián egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mértékben sugároz. Ettől lesz egy xenonlámpa fénye és színhőmérséklete olyan egyenletes, amilyet még csak meg sem lehet közelíteni a halogén lámpákkal.

A kéksége pedig abból adódik, hogy már jelentősen az utolsókat rúgja a fényforrásunk és hamarosan, ha nem mielőbb cserélni kell.

De nekem H4-es foglalatom van és mégis kapható bele kék színű fénnyel világító, xenon feliratos izzó. Ez hogy lehetséges?

A válasz egyszerű, azok nem xenonok, hanem egy sima halogén izzó, amit egy kék fóliával tesznek xenon hatásúvá, ezeknek általában jóval rosszabb a fényerejük, a kínai xenon hatású izzókkal meg különösen vigyázni kell, hiszen azok az 55-60watt helyett akár 80-90wattot is felvehetnek (hogy kompenzálják a fényerőt) ezzel hamar tönkretehetjük a foglalatunkat és a foncsorunkat is. Ezek az izzók azonban közúti forgalomban nem használhatóak, mivel nem rendelkeznek „E” jelzéssel.

  • LED

Most, hogy kiveséztük a xenon világítást, térjünk át a LED-es világításra. Light-Emitting Diode avagy fényt kibocsátó dióda. Mint látjuk itt sincs semmi köze a köztudatban ledes izzó kifejezéshez, illetve ha már izzik a ledünk akkor nagyon nagy a baj.

2004-ben már létezett LED-es nappali menetvilágítás például az Audi A8-ban. Ezután 2008-ban már teljes LED-es fényszóró került az R8-as Audiba. A következő igazán nagy előrelépés az 2013-ban történt, amikor az Audi elsőként használta a LED Matrix technológiát.

„Az Audi Matrix LED-technológia lényege, hogy a LED-es távolsági fényszóró számos önálló kis fénykibocsátó diódából áll, amelyek hozzájuk kapcsolt lencsékkel, illetve fényvisszaverőkkel működnek együtt. A gyorsan reagáló vezérlőegység irányításának megfelelően ezek a kis diódák az adott helyzetnek megfelelően külön-külön bekapcsolódnak, kikapcsolódnak vagy csökkentett fényerővel világítanak. Ezáltal mindig nagy pontosságú megvilágítást nyújtanak, és fényvető test billentő mechanizmus nélkül is a lehető legnagyobb bevilágított területet adják.

Az új Audi A8 fényszóróiban egyenként 25 távolságifény-kibocsátó dióda található, amelyek ötös csoportokra osztva egy-egy fényvisszaverőn keresztül világítanak. A világításkapcsoló „automatic” állásában felkapcsolt távolsági fényszórók mellett a rendszer lakott területen kívül 30 km/h, míg lakott területen belül 60 km/h sebességtől lép működésbe.”

Azóta lassan beépült az összes autóba ez a technológia, csak más néven, pl Mercedes – Multibeam, BMW – Adaptiv LED, de a Suzuki, KIA, Hyundai is használja már a technológiát.

A LED-ek kiváló láthatóságot biztosítanak, viszont van egy hatalmas hátrányuk ami nem más mint az áruk. Optimális esetben a LED-ek örök élet plusz egy napig tudnak világítani, de az autó fényszórója minden csak nem optimális. A LED-ek nagyon érzékenyek a feszültségre illetve a hőváltozásokra, így általában ezek közül öli meg valamelyik, aminek a javítása vagy cseréje milliós számlát hozhat a házhoz, de még így is nagyon hosszú éveken keresztül világítanak, ráadásul szinte a legjobb hatásfokkal.

  • Mire számíthatunk a jövőben?

Valószínűleg a gyártók maradnak a LED-es rendszereknél, mivel ezek már kellően hatékonyak, sőt igazából már túl is teljesítenek és cserébe nagyon költséghatékony ezek használata. Ennek ellenére létezik már egy úgynevezett lézeres technológia,

amit először a BMW majd az Audi jelentetett meg. A BMW-nél már kérhető extra, potom 3 millió forintért, az Audinál pedig van már modell, amiben az alapfelszereltség részét képezi. Ezek a rendszerek csak távolsági fényként funkcionálnak, és a BMW-nél 60, az Audinál 70km/h felett kapcsolnak be automatikusan.

Az autókban bevetett lézerfény eredetileg kék, ami a fényszóróból semmiképp nem engedhető ki. A kék lézerfény foszforlemezen válik fehér fénnyé. A foszforlemez talán a rendszer a legfontosabb alkotóeleme, mert “A kék lézerfénybe kétszer tudna belenézni: egyszer a jobb, másszor a bal szemével” A szériaautók fényszórórendszere sokszorosan túlbiztosított, hogy az örök vakságot okozó kék lézerfény ne juthasson ki.

Viszont ez még nagyon gyerekcipőben jár, és őszintén megvallva 600-1000 méterre előre világítani több, mint szükséges.

Még több érdekes tartalomért nézzen körül az oldalunkon (https://www.fleetware.hu/hirek/) , ahol a nyomkövetés mellet számos érdekes autós és motoros cikkel jelentkezünk minden héten!

2021. október 7.