Fékek és segédberendezések karbantartása

Mindenekelőtt nagyon fontos kiemelni, hogy egy jármű üzemifék-berendezését csak képzett szakember szervizelheti, hiszen ez az egyik, ha nem a legfontosabb biztonságot szolgáló eszköz!

Ne feledjük: a fékeket kell a leggyakrabban ellenőriztetni, ez életet menthet!

Sofőrként a mindennapokban a fékeket elinduláskor is ellenőrizni kell a KRESZ előírásai alapján, de menet közben is tudnunk kell, hogy mi utal a fékek gyengülésére vagy meghibásodására. Az alábbiakban összefoglaltunk néhány tanácsot.

Hogyan történhet az ellenőrzés?

Az egyik legkönnyebben ellenőrizhető alkatrész a féktárcsa. Ma már a legtöbb jármű elől és hátul is tárcsafékes, de a régebbi és az olcsóbb/kisebb autóknál még találkozhatunk a hátsó kerekeknél a dobfékkel.

A féktárcsa elhasználódását annak „vállasodása” jelzi, ilyenkor a tárcsa szélén egy kiemelkedő perem alakul ki. A tárcsa ilyenkor már vékonyodik, szilárdsága csökken. Ha 3-4mm-nél kisebb lett a tárcsa vastagsága, mindenképpen érdeklődjünk a csere szükségességéről! Ezt sok esetben a gyártó is specifikálja. Mindenesetre ez alatt a vastagság alatt már csere szükséges.

Ha a tárcsán barázdák vannak, mintha egy hanglemezt látnánk – ez a nem egyenletes kopásra utal, ilyenkor a következő karbantartáskor már nem csak a betét, hanem a tárcsa cseréjét is célszerű megfontolni.

A fékbetét kopását szabad szemmel nehezebb észrevenni, egyes típusoknál a féknyereg szinte teljes egészében takarja azt. Sok típusnál az autó önmaga is ellenőrzi a fékbetét vastagságát, azonban segítségünkre lehet az akusztikai kopásjelző is. Ezt a hangot mindenki ismeri, így ha már rajban repülnek utánunk a szerelmes denevérek, érdemes meglátogatni a szervízt.

A dobfékek kopását a hatásfok csökkenése jelzi, amit először a hátsó kerekekre ható kézifék hatásfokának csökkenése mutat meg. Ha a kézifékkar nem jár sokkal hosszabb úton (nem nyúlt meg a kézifékkötél), érdemes a fékezett kerekeknél kopásra gyanakodni. Persze hátsó tárcsafékeknél a fenti, tapintásos módszer ezt is megkönnyíti.

Vészhelyzeti fékezés esetén a féktárcsa az egyenetlen hőhatástól kisebb-nagyobb mértékben deformálódhat, „nyolcas” lesz benne. Ezt vagy állandó, vagy enyhe fékezés esetén jelentkező kopogó hang és az autón érezhető remegés is a tudtunkra adja. Ilyenkor legfeljebb a következő szerelőig autózzunk, hiszen a fékbetétek is megéghettek és nem látják el kellő mértékben a feladatukat!

Ne mulasszuk el a fékfolyadék rendszeres bevizsgáltatását! A fékfolyadék kisebb-nagyobb mértékben a használat során felvizesedhet, ekkor a forráspontja lecsökken. A hosszabb, vagy hirtelen fékezéseknél a tárcsa és a betét hőjétől a fékfolyadék felforrhat, ami a fékhatás hirtelen csökkenését (akár megszűnését) eredményezheti.

Ne ijedjünk meg, ha hosszabb (akár pár hetes) állás után az autó féktárcsája rozsdás, illetve fékezéskor dörzsölő-reszelő hangot hallat. Ennek pár fékezés után el kell múlnia. Amennyiben mégsem, irány a szerelő!

Mi a helyzet menet közben?

A fékhatásnak egyenletesen felépülőnek kell lennie. Amennyiben a fékpedál lenyomásakor a jármű nem a megszokott módon fékez (akár hirtelen, akár késéssel), mindenképpen álljunk meg és ne folytassuk az utunkat! Előfordulhat a fék teljes üzemképtelensége, ami az utunk folytatása esetén balesetveszélyes.

Nem lehet elégszer ismételni: a karbantartott fékrendszer nemcsak a saját, de a mások életét is megmentheti!

A FLEETware szolgáltatással monitorozhatja a sofőrök vezetési stílusát, beállítható riasztás a szokásosnál nagyobb fék- és kanyarodási erőhatásokra, így értesülhet róla, ha érdemes a fékeket ellenőriznie.